Második esélyem: DF Mexikói Étterem

Kövezzetek meg, de nem vagyok oda a mexikói konyháért. Talán azért, mert otthon még nem ettem jó mexikói ételt. Voltak próbálkozásaim, igaz, csak Budapesten, de valahogy mindig felsültem. A nachost például kifejezetten ízetlennek tartom. Pár éve, mikor egy Hong Kongi barátnőmmel beszélgettem, ő azt mondta, hogy a kínai kaja, amit mi Európában eszünk és amit ők Kínában esznek, ég és föld. Éppen ezért furdalt a kíváncsiság, hogy talán itt, latin földön - mégha nem is Mexikóban -, vajon a mexikói konyha más, mint otthon? Az argentinok legalábbis szeretik. Adtam tehát magamnak egy újabb esélyt.

A munkavállalói vízum lépésről-lépésre: Papírmunka (1. rész)

Sok melléfogásom volt, sokszor kellett dupla köröket futni, sok álmatlan éjszaka van a hátam mögött, de ma végre beteljesült a végzetem, és elindultam a külföldi munkavállalás felé. A rögös út nem lett volna annyira rögös, hogyha van egy kis útmutatóm lépésről-lépésre. Azonban ami késik, nem múlik, a jövő nemzedékének álljon itt a pontokba szedett bemutató: Munkavállalói vízum, avagy ideiglenes tartózkodási engedély lépésről-lépésre magyarok számára Argentínában.


Meghitt Karácsony a medencénél, fagylalttal

December 24-én reggel felkeltem és nem kaptam levegőt. Kellett nekem panaszkodnom előző nap, hogy nem értem, miért kell különbséget tenni a hőmérséklet és a hőérzet között, hiszen általában pár fok az eltérés. Nem aznap reggel. A hőmérők harminc fokot mutattak, míg a hőérzetet már reggel negyven fokra becsülték. Így indult a karácsony.

Karácsony 40 fokban, avagy hogyan erőszakoljuk meg a karácsonyi hangulatot?

Ez is eljött, először töltöttem külföldön a karácsonyt. Ez már így is elég szokatlan, de hogy ezt is kicsit megcsavarjam, ez a déli féltekén esett meg velem, ami nagyban megváltoztatja az amúgy hideg, havas, lucskos, forraltboros karácsonyi idill képét. Decemberben Argentína épp a nyárba lép át, és az idő nagy részében a higanyszál nem csúszik harminc fok alá. Bár már novemberben karácsonyi dallamok szóltak minden üzletből, és műhónak kikiáltott vattapamacsok lepték el az üzleteket, ez cseppet sem zavarta nyári hangultomat. Ezért kicsit későn eszméltem, hogy lassan belefutok az ünnepekbe. Mire észbe kaptam, már jelentős lemaradásban voltam az argentinokhoz képest.